Biztosan Önnel is elfordult már, hogy mindent szépen eltervezett, de amikor a megvalósításra került a sor, akkor közbejött valami. Ez olyan, mint amikor újévkor eltervezünk valamit, aztán gyakran már másnap, de egy hét elteltével biztosan megszegjük. Vajon miért?
Csak az a terv valósítható meg jó eséllyel, amely a készítése során az összes fellelhető tényezővel számol. Az emberi tényezővel is. Nem lehet olyan munkatársakkal tervet megvalósítani, akik ellenállnak minden változásnak, napi rutin szerint végzik a munkájukat, és nem motiváltak az változásra/változtatásra. Túlterhelt alkalmazottakkal sem lehet sokra menni. Kell lenni a munkaidejükben annyi tartaléknak, amiben keresik az új megoldásokat, vagy épp az újdonságok kidolgozásával, bevezetésével tudnak foglalkozni. Ez az üzlet fejlődésének egyik kulcsa. Ha az emberi tényező hátráltatja a tervek megvalósítását, akkor csak részben vagy nagy kompromisszumok árán hajtható végre, és így az eredményessége is kérdéses.
Még a legalaposabb, legátgondoltabb tervnél is vannak előre nem tervezhető tényezők, különösen akkor, ha hosszú távú, több évet átölelő stratégiáról van szó. Bár a mai felgyorsult világban – egy kis túlzással – már 1 év is hosszú távnak számít.
Kell az elköteleződés minden érintett részéről a terv megvalósítása mellett, de nem szabad egy tervet sem kőbevésettnél kezelni. Pontosabban a főbb stratégiai célok megvalósítását előmozdító aktivitás mellett el kell különíteni egy olyan részt, amelyet az előre nem látható eseményekre való reagálásra fordítunk. Ha van tervünk, mi irányítjuk a folyamatot. Tudjuk, hogy honnan tartunk hova, és hogyan. Ha vannak (elsősorban anyagi) tartalékok is a tervben, akkor rugalmasan tudunk reagálni az ad-hoc változásokra.
Ezért kell mérföldköveket, ellenőrző pontokat beépíteni a folyamatba, ami jelenti a már megvalósult kampányok, akciók időről-időre történő kiértékelését (eredményesség, tapasztalatok a megvalósítás során stb.), a piaci változások (versenytársak, vevők/ügyfelek) rendszeres monitorozását, a jogszabályi változások nyomon követését stb.
Nem baj, ha a terv megvalósítása során nehézségek lépnek fel. Ez természetes, és az esetek többségében nem azt jelenti, hogy rossz a terv. A változás/változtatás, az új dolgok bevezetése, új szemlélet kialakítása nehézségekkel jár. Különösen akkor, ha a cég egészét érintő, időt és energiát igénylő, mélyreható változásról van szó. A problémákat tekintsük a „tanulási folyamat” részének, megoldandó feladatnak.
Hogyan lehet felkészülni a váratlan helyzetekre? Általában vannak előjelek, amire figyelni kell. A piaci változások folyamatos figyelemmel kísérésével időt lehet nyerni a felkészülésre. Sok múlik a hozzáálláson is. Az alkalmazottak lojalitásának növelésével, a motiválásukkal, tulajdonosi szemlélet kialakításával gyorsabbá tehető a reakció.
